|
A zene ès a pszichomotorika közötti kapcsolat |
|||||
A Berger módszer a pszichomotorika és a zene - mint két non-verbális kommunikációs forma - egyesitésére törekszik. A pszichomotorikát és a zenét egyaránt "nyelvnek" nevezi, melyek alkalmasak a belső élmények kinyilvánitására. A mozgáshoz a zenei ritmussal jutunk el. Tehát a testi-zenei nyelv eszköz a szabad önkifejezésre, hat a teljes személyiségre érzelmileg és fizikailag is. Segitségével feldolgozhatóvá válnak a positiv ès negativ élmények, fejlődik a karakter, a kreativitás, fejlesztõen hat a koncentráló képességre és a kommunikációs csatornákat aktiválja. Ez különösen azokban az esetekben jelenthet komolyabb segitséget, amikor a verbàális kommunikáció valamilyen okból akadályokba ütközik. A Berger módszer felhasználja eszköztárában az Orff-iskolaművek(Orff-Schulwerk) elméleteit. Eszerint a zenei és a táncos nevelés kiegészitik egymást és igy szolgálják csoportszituációban a kontaktusjavitást és az emocionális harmónia kialakulását. A másik alkotóelem a Kodály-fèle szolmizációs kéztartás rendszer. Mivel a gesztus hanggá alakul, az énekek és a játékok egyesitik a mozgást, a szöveget és a dallamot. Huba Judit könyvében rokon eljáráskènt emliti Kokas Klára foglakozásait. Itt szintén Kodály népdalait használják fel és ezekre improvizálnak mozgást, táncot. A különbség a két módszer között, hogy mig Kokas Klára csak népdalokat használ, addig a Berger módszer csak kiegészitésnek használja a magyar népdalokat, illetve a szolmizálást hivja segitségül a mozgás és a zene kapcsolódásához. Ennél még lényegesebb különbség, hogy a hazai gyakorlatban a pszichomotoros fejlesztés problémakezelőhelyzetekben jellemző, a Berger módszer pedig prevencióként valamint -nevelési területen- a zenei alapismeretek elsajátitására használja fel a pszichomotorika. Részlet Molnár Adrienn diplomamunkájából |